Miért jó a bio?

Régóta tudjuk, számos betegség, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívinfarktus, az érelmeszesedés, nem orvosolható étkezési szokásaink megváltoztatása nélkül, ahogy a rák gyógyításában is egyre nagyobb szerepet kap az egészséges, káros anyagoktól mentes táplálkozás. Ma már tudományos kutatások bizonyítják, hogy a meddőség kialakulásához ( a férfi és a női meddőséghez is ) köze van annak, mennyire értékes élelmiszereket fogyasztunk, és egyre nyilvánvalóbb, a várandósság alatti étkezés a magzat egészséges fejlődését is meghatározza. Bioélelmiszerek fogyasztásával a káros civilizációs hatások legalább egyik fontos tényezőjét kiküszöbölhetjük.

Mit is tud a bio? Miben különbözik a nagyipari termékektől? Nagyon röviden azt lehetne válaszolni, hogy a biotermékek és bioélelmiszerek élettanilag sokkal értékesebbek, több vitamint és ásványi anyagot, mikroelemet tartalmaznak, ugyanakkor hiányoznak belőlük azok a káros anyagok, amelyek aztán a szervezetünkben összeadódva végül megbetegítenek bennünket.

Ami a bioélelmiszerekben nincs

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a biotermékek 92-97%-a mentes a növényvédőszer-maradványoktól. A hagyományos termékek 49-61%-ról mondható el ugyanez. Permetezőszer mindössze a termékek kevesebb mint tíz százalékánál fordul elő, és az soha nem haladja meg az engedélyezett értéket. Figyelemreméltó, hogy mekkora a különbség az üvegházi, illetve szabadföldi termesztésű termények között. Egy ausztrál vizsgálatból kiderül, amely saláták és hagymafélék esetén vizsgálta a növények méreganyag-tartalmát, hogy az üvegházi kultúrákban termesztett növényekben sokkal több a mérgező anyag, mint a szabadföldi termesztésűekben. Ráadásul az intenzív kultúrákban termesztett növények nitrát-tartalma is sokkal magasabb. Ez szintén károsítja az emberi szervezetet (is), újszülöttnek ezért tilos sárgarépát adni. A magas nitráttartalmú – nem bio - zöldség ugyanis számukra halálos méreg. A magas nitráttartalom a növények anyagcsere zavarából adódik, ami egyértelműen a műtrágyázás következménye.

Magas vitamintartalom

A bioélelmiszerek azért tartalmaznak lényegesen több vitamint és ásványi anyagot, mert a föld minőségét nem műtrágyával, hanem komposzttal, illetve az állattartásból származó szerves trágyákkal javítják. Az így trágyázott földekről learatott termények sokkal több értékes anyagot tartalmaznak. Tíz, húsz, harminc százalékkal magasabb szárazanyagtartalmuk, fehérje, C-vitamin, cukor, foszfor, kálium és Kalcium-tartalmuk. A bennük lévő vas pedig egyenesen 77 százalékkal több! A biotermékek nincsenek – közkeletű kifejezéssel élve – felfújva. Ez annyit jelent, hogy friss súlyuk kisebb ugyan, mint tömegtermelésben előállított változatuknak, de eltarthatóságuk lényegesen jobb lesz, tovább maradnak frissek. Ízük pedig nem „hígul fel”, a paradicsomnak paradicsom íze lesz, az uborka is megőrzi friss zamatait, sózni, savanyítani sem kell, mégis élményt jelent a fogyasztásuk.

Bioélelmiszerek

A bioélelmiszerek alapanyaga csak ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó növény, illetve hús lehet. Segéd- és adalékanyagok csak kivételes esetben alkalmazhatóak és azok is csak ártalmatlan részösszetevők lehetnek. A feldolgozott bioélelmiszerekbe génmódosított összetevők sem kerülhetnek. Ilyen lehet egyébként például a szója, a kukorica, az enzimek és a hozzáadott vitaminok.

A biogazdálkodás kíméli a környezetet

A biogazdálkodást folytató gazdák környezetkímélő megoldásokat alkalmaznak. A gazdaságban nem vegyszerekkel és szintetikus anyagokkal védekeznek a kártevők ellen, hanem hasznos segítőkkel: katicabogarakkal, fürkészdarazsakkal, ragadozó poloskákkal, gombákkal, szexferomon csapdákkal, ragacsos lapokkal, vektorhálóval és sok más bio trükkel. Trágyázáskor sem műtrágyát, hanem komposztot és az állattartásban keletkezett szerves trágyát hasznosítják. A végeredmény pedig nem egyszerűen az, hogy az így termesztett zöldségek és gyümölcsök sokkal gazdagabb tápértékűek, hanem az is, hogy sokkal ízletesebbek és zamatosabbak is. Ráadásul a termelés folyamata nem károsítja a környezetet, felhasználja, sőt hasznosítja a hulladékot, megőriz hagyományos munkafolyamatokat, technológiákat és segít a változatos (házi)állat- és növényállomány megőrzésében.